Élesen csöngött a szerkesztőségi telefon. A vonal túlsó végén Stamler Imre, a somogyjádi iskola igazgatója.
- Amire öt éve gyanakszom, az most bebizonyosodott. Az Edde melletti mezőn, az ősi Gyümölcsény földjén Árpád- vagy avar kori vaskohóra bukkantam. Ez a szenzációs lelet támpontja lehet Somogy uruszág X. századi fejlett kultúrájának…
Időegyeztetés, megállapodás: pénteken 10 órakor találkozunk Somogyjádon.
Az iskolaigazgató szobájában Költő Lászlónak, a megyei múzeum régészeti osztálya vezetőjének is elmagyarázta Stamler Imre régészeti fölfedezését.
-Tavaly tavasszal is bejelentettem a múzeumnak, hogy két Árpád-kori vagy még inkább honfoglalás kori település között több helyen vassalakot találtam. Akkor a múzeum nem méltatta ezt figyelemre, mondván: Somogyban kevés a valószínűsége annak, hogy vasat öntöttek volna. Nincs lelőhely, másrészt eddig nem is találtak ilyen maradványokat. A hó nélküli napsütéses tavaszon azonban egyre többet jártam a gyümölcsényi határban, ahol a vízmosásban centiméter magasan állt a kohósalak. Kezdetben azt hittem, hogy kovácsműhelyből hordhatták ide a salakot. Amikor hét elején újra a szántóra indultam, már alkonyodott. Mégis sikerrel jártam. Egy agyagcsődarabkát találtam, amely félreértetlenül egy IX.-X. századi vaskohó légbefújókájara utal. Másnap megtaláltam ennek egy csaknem tizenöt centis darabját is. A vége vassalakkal eldugult, tehát ezt már ledobták, mert használni nem lehetett.
Megtekintettük a fölfedezést, majd négyen nekivágtunk a határnak. Gumicsizmában, csöpörgő esőben indultunk a gyümölcsényi mezőbe. A patak, amelyben átmentünk, a Gillai-árok. Ez a Vargabonyi-patakba folyik, az pedig a Desedába. A Vargaboyni-ároktól keletre Bogátpuszta fekszik, amelyet Anonymus is jegyez. 921-ben Bogát vezér segítette Berengárt az egyik kalandozásban, majd Erdélyben a Maros és az Olt között fejedelmeként is számon tartották…
A régész és a történelemtanár igazgató hosszan beszélgettek a honfoglalás korabeli somogyi település maradványáról, kultúrájáról, majd a szántáson rábukkantak egy szálláshelyre (körvonalai jól látszanak), s ettől a helytől nyolcszáz méterre a salakhányóra is. A szántáson mindenütt vasérces salakot találtak A régészeti osztályvezető cserepeket és salakot gyűjtött, az igazgató pedig egy „ráadás” szenzációról számolt be:
- Innen keletre, mindössze 15 kilométerre van Somogyfajsz. Az ottani horgásztó bővítése közben még több salakdarabot találtunk a partoldalban. Fajsz a kürtös-patak mellett van. A Kürt közismert törzsnév, Fajsz pedig az egyik fejedelemé; az ő fia volt Jutas (Juta), az apja pedig Árpád. Az a teóriám, hogy honfoglalás kori szolgáltató falu nyomára bukkantunk, ahol vasat öntöttek a fejedelemnek.
A barangolás után, a hely bejelölése következett, majd Költő Lászlót kérdeztük:
- A vaskohó léte szintén teljesen bizonyítottnak látszik -mondta- Az idén valamennyi régészünk ideje be van osztva, de időt szakítunk rá, hogy a kohót feltárjuk. Korát mintákból egy időazonosítási eljárással plusz-mínusz ötven évre beazonosítjuk. Föltételezem, hogy késő avar- vagy Árpád-kori lelet. Somogyban Zamárdiban találtunk ilyen leletet tavaly nyáron, Ezen a részen azonban eddig nem bukkantunk vaskohóra. Ha Árpád-kori, akkor nemcsak helyi jelentősége érdekes, hanem a honfoglalás korához is ad újabb adalékot.
Stamler Imre azt mondta:
- Bogát újra jelet adott. A Somogyországi fejedelemség lassan föléled 1100 éves álmából. Ezer év után kötelességünk ezt föltárni és méltóan ápolni.
 

Stamler Imre:
  Ez a dokumentum kétségtelenül bizonyítja, hogy a bogáti és fajszi lelőhelyeket én fedeztem fel 20 évi helytörténeti kutatás eredményeként. Ez azért fontos tény, mert Magyar Kálmán és Gömöri János 1999 után is ezt a felfedezést tagadták.
  A lelőhelyet 1986-ban Magyar Kálmánal akartam bizonyíttatni. Nem tette meg. Nem jött a lelőhelyre, a felfedezést bejelentő írásom közlését, pedig 1988.02.11-én megtiltotta.
  Ezért bizonyítottam a sajtó segítségével, tanukkal! Magyar Kálmán ezt a bizonyítást sem fogadta el. Sajtópert indított az újságírók, a főszerkesztő ellen, mert megsértették a régészeti törvényt!... A per azért maradt el, mert 1988.04.25-én ásatással bizonyítottuk az első 23 kohós műhely létezését. A kormeghatározáshoz Gömöri János adott segítséget.
  Ekkor hívtam Költőt és Gömörit Fajszra és Büre, mert minkét helyen ép kohós műhelyeket valószínűsítettem!...
Fajszon hittek nekem, de Bün 1998-ig nem! …
  Fajszon 1988. szeptember első hetében a 16 kohóból 4 majdnem ép volt!...
Gömöri János volt a feltáró régész.
süti beállítások módosítása