Élesen csöngött a szerkesztőségi telefon. A vonal túlsó végén Stamler Imre, a somogyjádi iskola igazgatója.

- Amire öt éve gyanakszom, az most bebizonyosodott. Az Edde melletti mezőn, az ősi Gyümölcsény földjén Árpád- vagy avar kori vaskohóra bukkantam. Ez a szenzációs lelet támpontja lehet Somogy uruszág X. századi fejlett kultúrájának…

Időegyeztetés, megállapodás: pénteken 10 órakor találkozunk Somogyjádon.

Az iskolaigazgató szobájában Költő Lászlónak, a megyei múzeum régészeti osztálya vezetőjének is elmagyarázta Stamler Imre régészeti fölfedezését.

-Tavaly tavasszal is bejelentettem a múzeumnak, hogy két Árpád-kori vagy még inkább honfoglalás kori település között több helyen vassalakot találtam. Akkor a múzeum nem méltatta ezt figyelemre, mondván: Somogyban kevés a valószínűsége annak, hogy vasat öntöttek volna. Nincs lelőhely, másrészt eddig nem is találtak ilyen maradványokat. A hó nélküli napsütéses tavaszon azonban egyre többet jártam a gyümölcsényi határban, ahol a vízmosásban centiméter magasan állt a kohósalak. Kezdetben azt hittem, hogy kovácsműhelyből hordhatták ide a salakot. Amikor hét elején újra a szántóra indultam, már alkonyodott. Mégis sikerrel jártam. Egy agyagcsődarabkát találtam, amely félreértetlenül egy IX.-X. századi vaskohó légbefújókájara utal. Másnap megtaláltam ennek egy csaknem tizenöt centis darabját is. A vége vassalakkal eldugult, tehát ezt már ledobták, mert használni nem lehetett.

Megtekintettük a fölfedezést, majd négyen nekivágtunk a határnak. Gumicsizmában, csöpörgő esőben indultunk a gyümölcsényi mezőbe. A patak, amelyben átmentünk, a Gillai-árok. Ez a Vargabonyi-patakba folyik, az pedig a Desedába. A Vargaboyni-ároktól keletre Bogátpuszta fekszik, amelyet Anonymus is jegyez. 921-ben Bogát vezér segítette Berengárt az egyik kalandozásban, majd Erdélyben a Maros és az Olt között fejedelmeként is számon tartották…

A régész és a történelemtanár igazgató hosszan beszélgettek a honfoglalás korabeli somogyi település maradványáról, kultúrájáról, majd a szántáson rábukkantak egy szálláshelyre (körvonalai jól látszanak), s ettől a helytől nyolcszáz méterre a salakhányóra is. A szántáson mindenütt vasérces salakot találtak A régészeti osztályvezető cserepeket és salakot gyűjtött, az igazgató pedig egy „ráadás” szenzációról számolt be:

- Innen keletre, mindössze 15 kilométerre van Somogyfajsz. Az ottani horgásztó bővítése közben még több salakdarabot találtunk a partoldalban. Fajsz a kürtös-patak mellett van. A Kürt közismert törzsnév, Fajsz pedig az egyik fejedelemé; az ő fia volt Jutas (Juta), az apja pedig Árpád. Az a teóriám, hogy honfoglalás kori szolgáltató falu nyomára bukkantunk, ahol vasat öntöttek a fejedelemnek.

A barangolás után, a hely bejelölése következett, majd Költő Lászlót kérdeztük:

- A vaskohó léte szintén teljesen bizonyítottnak látszik -mondta- Az idén valamennyi régészünk ideje be van osztva, de időt szakítunk rá, hogy a kohót feltárjuk. Korát mintákból egy időazonosítási eljárással plusz-mínusz ötven évre beazonosítjuk. Föltételezem, hogy késő avar- vagy Árpád-kori lelet. Somogyban Zamárdiban találtunk ilyen leletet tavaly nyáron, Ezen a részen azonban eddig nem bukkantunk vaskohóra. Ha Árpád-kori, akkor nemcsak helyi jelentősége érdekes, hanem a honfoglalás korához is ad újabb adalékot.

Stamler Imre azt mondta:

- Bogát újra jelet adott. A Somogyországi fejedelemség lassan föléled 1100 éves álmából. Ezer év után kötelességünk ezt föltárni és méltóan ápolni.