Glatz Ferenc (MTA Elnök): Új tudósi magatartás
2010.02.10. 12:29
A tudományos kutatás öntörvényű tevékenység. Akkor hatékony, ha tudományon kívüli tényezők erőszaka nem zavarja. Tárgyától függően kialakult írott és íratlan módszertana, eljárásai: szakma lett, jó másfél évszázada. A tudós egyik célja: a szaktudományos gondolkodást mind újabb és újabb módszertani eljárásokkal gazdagítani. De a tudós soha nem feledkezhet meg arról a közegről, amelyben él. A társadalomról, amelynek érdekében kutat, ír, előad. A tudományos tevékenység öntörvényű, de nem öncélú. Szorítja a közösség döntéshozóit, hogy ne saját, hanem a közösség érdekében tegyenek.
Heckenast Gusztáv: Árpádtól Fajszig
2010.02.09. 12:40
Nyolc Fajsz helynevet ismerünk a történeti Magyarország területéről, ebből 2 Somogy megyében található. Haosztozunk is Kristó Gyula kételyeiben, hogy minden Fajsz helynevet a 940-950-es években nagyfejedelmi méltóságra emelkedett Jutas fia Fajsz (Bíborbanszületett Konstantin császár 948. évi adata szerint: Falicsi) szálláshelyének tartsunk, Somogyfajszról (1215: Faiz) feltételezhető, hogy Árpád unokájának, Fajsz nagyfejedelemnek egyik udvarháza mellett létesülhetett. Ugyanis a szomszédos (Puszta)kovácsi, a vaseszközöket készítő kovácsok faluja, feltehetően ilyen korai központ közelsége miatt épült a falu szomszédságába. Somogyfajsz körzetében tehát a gyepvasérc előfordulása, a kohótelep és az Árpád-kori eredetű kovácstelepülés együttesen a korai vastermelés kmlex vizsgálatának lehetőségét nyújtja a kutatók számára. Megállapítható, hogy a fajszi műhely -munkaszervezési szempontból- a vaskohászati termelés fejlődésének azt a szakaszát dokumentálja, amikor a fejedelmi hatalom megkezdi a szervezett vaskohászat alapjainak a megszervezését.
História XIX. évfolyam 1997/2. szám 29p.
A DUNAFERR felkarolta a történelmi emlékhely kialakítását:
2010.02.08. 10:44
A DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. erkölcsi és anyagi támogatásával elvégzett második ásatás folyamán, 1995 szeptemberében egy olyan kora középkori vasolvasztó telepet tártak fel, amelyben összesen 21 bucakemencét használtak hoszszabb időn keresztül a vaselöállítás szakmai titkait ismerő elődeink. A kemencék közül 4 db megőrizhető a jövő nemzedék számára.
Az ásatás során felszínre került tárgyi leletek arra utalnak, hogya szóban forgó területen és időpontban a magyarság alkotó módon volt jelen.
Tekintettel a leletek ipartörténeti és magyarság-történeti szempontokból felbecsülhetetlen értékére, a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt., a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület egy alapítvány létrehozását indították el, amelyet Somogyfajsz község Önkormányzata és Marcali város Önkormányzata is támogatott.
Az alapítvány első munkájaként egy többfunkciós épületet emelt az ősi vasolvasztó-kemencék fülé. Az épületet aDunaferr Mémökiroda Kft. tervezte Máriás Nyina vezető tervező irányításával. A múzeum kialakításához egy "Dunaferr Jurta" könnyü-acélvázas, kupolaszerü szerkezetet használtak fel. Az acélszerkezetet aDunaferr Acélszerkezeti Kft. gyártotta és szerelte. Az emlékhely kialakításának irányítását, szervezését a Dunaferr szakemberei végezték.
Aki tudta mit keres!
2010.02.08. 10:31
A somogyfajszi őskohók felfedezője Stamler Imre, a somogyjádi általános iskola egykori igazgatója.
A magyar-történelem szakos tanár az 1970-es évek óta foglalkozik elmélyülten a honfoglaló magyarság históriájával. Először az irodalom ejtette rabul. Elképzelhetjük, hogy milyen intenzitással ténykedhetett, ha Illyés Gyula és Déry Tibor is írt egy-egy drámát Stamler Imre színjátszó körének, melyet a csoport természetesen be is mutatott. .
Az előadásokat azonban olyan "politikai meteoreső" követte, hogy jobbnak látta a tanár úr, ha visszavonul.
Pontosabban átvonul történelmi terepre.
Stamler Imre: Miről vallanak az ősi kohók?
2010.02.08. 10:26
A vaskohászati kutatás páratlan előnyökkel rendelkezik. Csak a temetők kutatásaival lehet összemérni lehetőségeit.
Több módszerrel viszonylag pontosan mérni lehet az időt. Így talán remény van arra, hogy a legősibb nemzetségföi helynevek gazdáiról ismeretet szerezzünk. Az eddig feltárt somogyi kohók, telepek máris szolgáltak meglepetésekkel, sajátságokkal és hasonlóságokkal is.
Feltűnő, hogy mindegyik helyen sürü a telepítés, és bizonyos rendszert is fel lehet ismerni a sorokban. A kohók formája, alakja is hasonlóképp meglepetéseket okozott a szakembereknek. A faszenekből következtetni lehet a hajdani növényvilágra. Az ilyen irányú vizsgálatok eredményeit érdeklődéssei várjuk.
Elmondják ezek a kis kohók, hogy egy évezrede sem voltunk elmaradott, műveletlen, barbár nép, mivel olyan műszaki tudás birtokában voltunk, ami megfelelt a kor követelményeinek, ami elégséges volt ahhoz, hogy népűnk talpon maradhasson az ellenséggel szemben, esélye legyen az élethez, a fejlődéshez, a más népekhez való alkalmazkodáshoz.
Stamler Imre: SOMOGYORSZÁG ŐSI VASTERMELÉSE (részlet)
2010.02.08. 09:51
A szakirodalmakban többen kiemelték a vasmüvesség fontosságát, meghatározó szerepét a honfoglalás korának magyar gazdaságában. Kimutatták, mennyi vasat állítottak elö egy év alatt, mennyi kellett a termelésbe az állattenyésztőknek, a fóldmüvelőknek és mennyi a harcosok, vezetők számára. Dienes István összefoglalója általánosan elfogadott, ezért idézem:
"Az Új hazába érkezés után a központi hatalom a vastermelésröl szervezetten gondoskodott. hiszen biztosítania kellett az egyik legnélkülözhetetlenebb kézművesség. a kovácsmesterség alapanyagát. Hecknast Gusztáv és Nováki Gyula a felszíni salakanyagok megfigyelésévei. a vaskohókfeltárásával. valamint az oklevelek és helynevek egyÜttes vallomásával bizonyította. hogy a X. század elejétöl két jelentös vaskohászati központ mz'íködött: az egyik a Nyugat-DunántÚlon. a másik Borsod megye északi részén. E vidék Vasvár nevíí központjaiból ellenörizték a környék vasat szolgáltató népeit. termékeit itt tárolták. és innét osztották szét. Vasat a bányászott ércen kívÜl a felszínen gyűjthetö gyep vasból nyertek. s ezt a domboldalba vágott kis olvasztókemencékben darabkákra törve. s faszénnel keverve. kézi fiíjatással olvasztották ki. A vaslepényben maradt salakot kalapáccsal verték ki. s Újraolvasztással tették a szín vasat felhasználhatóvá. Egész napi munkával 1-2 kg alakítható vascipó készÜlt. Aligha wdták volna széles körű. rendszeres vastermelés nélkÜl biztosítani a lószerszámokhoz.jegyverekhez. a kilött megszámlálhatatlan nyílcsÚcshoz szÜkséges óriási vasmennyiséget. Csupán az állandó kíséretnek tekinthetö20 000 lovas felszereléséhez. nem számítva egyebet. mint szablyákat. kengyeleket. zablákat. Bartha számításai szerint 20 tonna vasat kellett felhasználniuk. "
Úgy gondolom, jogos az a feltételezés, hogy az ekevasak, ásók és egyéb szerszámok vasigénye is legalább 20 tonna lehetett, vagy talán több is. Reálisan tételezték fel a 40-50 tonna igényt.
A kérdés az, hogy ezt a nagy mennyiségü vasat valóban csak e két vasipari központ körzetében állították elő, vagy voltak más központok is?
E dolgozatban megfelelő mennyiségü bizonyítékkal tudom igazolni, hogy Somogyban is lehetett vasipari, vastermelési központ a helynevek, régészeti leletek és okleveles adatok szerint. Feltételezéseim szerint lehetett szervezett vastermelés Baranyában, Biharban, Erdélyben és bizonyára másutt is, ahol fejedelmi, dukátusi ország volt. A hatalmat birtoklóknak nélkü!özhetetlenül szükségük volt az önálló vastermelésre, ha hatalmukat meg akarták tartani, vagy ha növeini szándékoztak azt. A törzsszövetség idején, amikor a hatalom decentralizált volt, a vasmüvesség ezt a szerkezetet tükrözte.
A vaskohászati központok megtalálásával talán sikerül a nemzetségföi, vezéri központok helyeit is lokalizálni. Ösi helynevek kapnak új értelmet a lelőhelyekkel.
Utolsó kommentek