Nekem kellett "ősellenségemet" Magyar Kálmánt meggyőznöm igazamról. Erre azért láttam némi reményt, mert fajszi sikereink, az állami, akadémiai elfogadás után megyénk nagy régésze "kibékült" velem, gratulált és azt ajánlotta, hogy "feledjük a múltat.. ." Idézek leveléből: "Gratulációm őszinte, mert én elsősorban az eredményt nézem és nem azt, hogy ki csinálta... Közölte, hogy sohasem akart kohókat feltárni, ehhez nem ért, ezért nem vállalt ilyen felkérést a múltban. ,,Ha lesznek még ásatásaim, akkor azok várásatások lesznek! Nincs az a miniszterelnök, vagy más személy, még ha milliókat is kínálna, hogy ezen változtassak, más fiatalt ajánlanék helyettem!" 1998. márciusában ezért hallani sem akart a bűi telep feltárásáról. Azért sem, mert Gömöri közölte vele is, hogy a bűi telep jelentéktelen, ahol ép kohók nincse­nek..." Ö pedig jobban hisz az országos szaktekintélynek, mint egy kontárnak...

  Elutasítása után közöltem vele szóban, aztán levélben, hogy élete legnagyobb felfedezéséből zárja ki magát, mivel én az első ásatási napon akár vele, akár mással igazolni fogom, hogy Bűn eltemettek egy évezrede több műhelyt, és mindegyikben ép kohókat fogunk feltárni, ha terveim szerint folyik a munka. Ha egy héten belül nem dönt, akkor mást keresünk. Először két hét gondolkodási időt kért és azt javasolta, hogy az ásatást halasszuk őszre, mert neki Gömöri akkor segít. Halasztásért levelet írt elnökünknek és megbízatása megerősítését kérte.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.