A régészeknek az ásatás után nyilatkozniuk kellett az építkezés szükségességé­röl. Áprilisban ugyanis egy jóváhagyott építési engedélyt kellett a minisztériumba kül­deni.

  A történtek után már Magyar Kálmán nem merte vállalni a tejes elutasítás ódi­umát, ezért "védöépület létesítését szükségesnek" tartotta "akár múzeumi szinten is." Javaslatához két oldalas dokumentációjában hiába kerestünk érveket.

  Gömöri János pályázatunkhoz írt beszámolója szerint "bemutatás szempontjá­ból feltehetöen annyit lehetne kihozni a bűi műhelyböl, mint Somogyfajszból! Ehhez azonban védöépület megtervezése szükséges." Miért botrányos és hazug ez a javaslat? Mert minden normális ember megérti, hogy Bűn nem egy műhely van, hanem négy, az ép kohók száma nem kettö, hanem tizenöt. Az összes kohó sem hét, hanem negyven­egy. És van itt két sütökemence, aztán a magyar rovásírás elsö tárgyi bizonyítéka is. Vagyis amit itt mutathatnánk meg a világnak, az mennyiségében és minöségében is több, mint ami Fajszon látható.

  Még botrányosabbnak tartom, hogy csupán a műhely hannadnyi részét javasolta bemutatásra, a többit hagyná elpusztítani az építkezéskor.

  Sajnálatos, hogy azt sem tudta, hogy az öskohászati múzeum terveit ekkorra már az egész telep bemutatására elkészíttettem Lörincz Ferenc építésszel. A lelöhely teljes feltárásához és védelméhez Költö László készített költségvetési javaslatot. Az építkezés dokumentumait Heizer Kornél polgánnester készíttette el és küldte a mi­nisztériumba.