Amikor 1967-ben a falusi helytörténeti kutatásba fogtam, még nem tudhattam, hogy mekkora régészeti értékek találhatóak szülőföldemen, még nem hittem, hogy kutatói munkám ért cserébe majd a tudomány ellenségévé nyilvánítanak rövidesen. Kíváncsian, derűsen gyűjtöttem fel Somogyvár, Somogyjád, Bogát, Várda, Edde föld­rajzi helyneveit és vizsgálni kezdtem etimológiájukat. A leghősibb pogány vezéri hely­nevekre magyarázatot találtam a X. századi külföldi kútfűkben, a magyar krónikákban.

Ezért indítottam el állami engedélyek, felhatalmazások nélkül egy kutatási expedíciót 35 emberöltő távolságra, az ősi Somogyországba. Eközben rengeteg olyan kérdés me­rült fel bennem útközben, amire a "tudományos nagyüzem munkásai", sőt a legjelen­tősebb tudósai sem tudtak választ adni. Portyáimon olyan ősi magyar szálláshelyeket, régészeti lelőhelyeket fedeztem fel, amiket rajtam kívül senki nem észlelt, nem írt le nem látott meg valamiért. Ezért fokozatosan kapcsolatba kerültem megyém levéltáro­saival, régészeivel, aztán országos szaktekintélyekkel is.

  Békés szándékkal, az együttműködés reményében kerestem 1979-től kezdve Magyar Kálmán bűi és más ásatási helyszíneit is. Kíváncsi voltam, hogy talált e bizo­nyítékokat Somogy "ősfoglalóinak" személyeire. bűi, segesdi, somogyvári ásatásainak kutatóárkaiban, hatalmas gödreiben azonban honfoglalásra, államszervezésre utaló bizonyítékokat, építményeket, temetőket, sírokat nem láttam. Szerintem a Győrffy György által ősfoglalónak tartott Bő-nemzenség X. századi somogyi jelenlétét nem 13. századi monostor és hasonlókorú templom romjaival kellene igazolnia, hanem három­száz évvel korábbi bizonyítékokkal. Sajnálatosnak tartottam, hogy az "ősfoglalónak" tartott Bogát "törzsfőnőkről" még ilyen régészeti bizonyítékot sem produkált a régész. Elhibázottnak véltem, hogy a "profi" kutató a honfoglalók primitív vérségi szervezeti rendjét akarta megyénkben igazolni, holott a külföldi korabeli források szerint a ma­gyaroknak ekkor Európai jelentőségű és hatású uralkodói voltak, akikkel Európa ural­kodó dinasztiái szövetkeztek, szerződéseket kötöttek, az uralkodó dinasztia tagjainak neveit császárok és udvari történetírók jegyezték le. Ezért a magyarság törzsi szerve­zete nem valós rokoni kapcsolaton alapult, hanem hadi és hatalmi érdekekből szerve­ződött. Ezért szerintem a magyar államhatalom X. századi születéséről kell bizonyíté­kokat igazolnunk Somogyban az Árpád dinasztia és Harka dinasztia tagjainak a hely­nevei közelében, a hajdani dukáttus centrumában, az ősi Hadút melléken. Itt találhatók Jutas, Bogát, Fajsz, Kál, Taksony, Koppány, és más duxok és rexek helynevei, itt volt a X. századi preventív háborúk egyik gyülekező helye. Történészként ezt állítottam 35 év óta.

  Ilyen előzmények után letagadhatatlan, hogy tudatos történészeti és terepjáró régészeti munkával találtam rá 1982-88 közt a fejedelmi és hercegi, a dukáttusi hagya­tékra. Amikor már 15 helyen tudtam vaskohászati telep bizonyítékait igazolni Bogát, Fajsz, Koppány helyneve közelében akkor újra felkerestem Magyar Kálmán bűi ásatá­sának környékét Bűn.

  Feltárásai közvetlen közelében találtam rá két vaskohászati telepre.

  Ugyanez megtörtént Segesden is, a Rinya mellett. Ha a régész szisztematikus vizsgálatokat végzett itt, akkor miért nem találat rá ő a telepek bizonyítékaira?