Összefüggésbe hozható-e a LYUK - LY ÁNY - JÓ szó? Szerintem minden erőltetés nélkül! Ezt talán az Emese álma történettel bizonyítani is tudom. Ezt krónikáink kisebb eltérésekkel közlik. Lényegük: "Emese méhéből sebes zuhatag tört elő és ez nem saját földjén sokasodik el, ágyékából dicső királyok származnak majd". Krónikáink ezzel a történettel lényeges elemeket őriztek meg. az ősi magyar hitvilágból. Profán módon fogalmazva: Emese ágyékából, lyukjából, ered az a folyó, az életvize, amelyikből a magyarság szent dinasztiája származik. Erre utalhat talán a fúvókára írt szó. Az etimológusok szerint a jó szó a folyó szóból vált el, tehát eredetileg L YÓ volt. A honfoglalás után sok olyan folyónév keletkezett, ahol ez a feltevés igazolható. A Sólyó, Bereklyó, Tápilyó a latin betűs írással vált Sajóvá, Berekjóvá, majd Berettyóvá Tápióvá... Feltehetően a ló nevű személyek a róluk elnevezett Jó neVŰ falvak kezdetben L YÓ-ként hangzottak. 12 A jó szó falunévként maradt meg, a JAÁD, JÁD, JOÓD helynevekben. Orbán Balázs szerint is a székelyek legjobb barátjukat jádnak nevezték. (Székelyföld leírása: Ill. K. 151. oldal.)

 

Az írásszakértők szerint a LY rovásjel a lyuk szóval hozható összefüggésbe, akár szilvamag az alakja, akár kör. Feltehetően a női nemi szerv képét rajzolták le betűnek. A mellékjelek a középre helyezett pont is ezt bizonyítja. Innét származik az élet, az életvizéből, a forrásból, mely folyóvá dagad, ez élteti az állatokat, a növényzetet, ezek környékén lehet állatokat tenyészteni, földművelést végezni. Nem csoda, hogya magyarok a források környékén tartották kultikus szertartásaikat. Ezzel a kérdéssel még Szent Lászlónak is foglalkoznia kellett.

Talán a leírtakkal érthetővé tettem, hogy miért írhatták a fúvókára a L YÓNAK szót (JÓNAK) kívánságként felajánlásként mágikus hatást kívánva. A felajánlás annak a hatalomnak szólt, amelyik Emese ágyékából született, vagyis a szent dinasztiának, Árpád örököseinek Azoknak, akik a hatalmat gyakorolták, avaskohászat segítségével a Kárpát-medencében a honfoglalás után keletkezett Magyarországon az Árpádok a harkák, a gyulák országában, uralkodóink államában.

 

Kaposváron a Megyeházára a XVIII. században azt iratták: A KÖZJÓNAK. Talán nem véletlenül. Az évezredes párhuzam csodálatos egyezés,

 

A mágikus szándékot kifejező szót a fejedelem vagy a trónörökös udvarában élő írástudó mágus pap írhatta a fúvókára, amikor ünnepélyesen elkezdték a vasolvasztást az első kohóban. Nem kizárt, hogy a kohászok vezetői is ismerték a rovásjeleket, de aligha tudott minden vasas és szolgáltató rovásjeleket róni és olvasni. Az írástudók aligha végezték a fizikai munkákat a bányászatkor, szénégetéskor, olvasztáskor, kovácsoláskor, és egyéb munkafolyamatokban. ..