Illegális kutatási expedíció a régészet harcmezején
2010.03.02. 12:31
Amikor 1967-ben a falusi helytörténeti kutatásba fogtam, még nem tudhattam, hogy mekkora régészeti értékek találhatóak szülőföldemen, még nem hittem, hogy kutatói munkám ért cserébe majd a tudomány ellenségévé nyilvánítanak rövidesen. Kíváncsian, derűsen gyűjtöttem fel Somogyvár, Somogyjád, Bogát, Várda, Edde földrajzi helyneveit és vizsgálni kezdtem etimológiájukat. A leghősibb pogány vezéri helynevekre magyarázatot találtam a X. századi külföldi kútfűkben, a magyar krónikákban.
Ezért indítottam el állami engedélyek, felhatalmazások nélkül egy kutatási expedíciót 35 emberöltő távolságra, az ősi Somogyországba. Eközben rengeteg olyan kérdés merült fel bennem útközben, amire a "tudományos nagyüzem munkásai", sőt a legjelentősebb tudósai sem tudtak választ adni. Portyáimon olyan ősi magyar szálláshelyeket, régészeti lelőhelyeket fedeztem fel, amiket rajtam kívül senki nem észlelt, nem írt le nem látott meg valamiért. Ezért fokozatosan kapcsolatba kerültem megyém levéltárosaival, régészeivel, aztán országos szaktekintélyekkel is.
Békés szándékkal, az együttműködés reményében kerestem 1979-től kezdve Magyar Kálmán bűi és más ásatási helyszíneit is. Kíváncsi voltam, hogy talált e bizonyítékokat Somogy "ősfoglalóinak" személyeire. bűi, segesdi, somogyvári ásatásainak kutatóárkaiban, hatalmas gödreiben azonban honfoglalásra, államszervezésre utaló bizonyítékokat, építményeket, temetőket, sírokat nem láttam. Szerintem a Győrffy György által ősfoglalónak tartott Bő-nemzenség X. századi somogyi jelenlétét nem 13. századi monostor és hasonlókorú templom romjaival kellene igazolnia, hanem háromszáz évvel korábbi bizonyítékokkal. Sajnálatosnak tartottam, hogy az "ősfoglalónak" tartott Bogát "törzsfőnőkről" még ilyen régészeti bizonyítékot sem produkált a régész. Elhibázottnak véltem, hogy a "profi" kutató a honfoglalók primitív vérségi szervezeti rendjét akarta megyénkben igazolni, holott a külföldi korabeli források szerint a magyaroknak ekkor Európai jelentőségű és hatású uralkodói voltak, akikkel Európa uralkodó dinasztiái szövetkeztek, szerződéseket kötöttek, az uralkodó dinasztia tagjainak neveit császárok és udvari történetírók jegyezték le. Ezért a magyarság törzsi szervezete nem valós rokoni kapcsolaton alapult, hanem hadi és hatalmi érdekekből szerveződött. Ezért szerintem a magyar államhatalom X. századi születéséről kell bizonyítékokat igazolnunk Somogyban az Árpád dinasztia és Harka dinasztia tagjainak a helynevei közelében, a hajdani dukáttus centrumában, az ősi Hadút melléken. Itt találhatók Jutas, Bogát, Fajsz, Kál, Taksony, Koppány, és más duxok és rexek helynevei, itt volt a X. századi preventív háborúk egyik gyülekező helye. Történészként ezt állítottam 35 év óta.
Ilyen előzmények után letagadhatatlan, hogy tudatos történészeti és terepjáró régészeti munkával találtam rá 1982-88 közt a fejedelmi és hercegi, a dukáttusi hagyatékra. Amikor már 15 helyen tudtam vaskohászati telep bizonyítékait igazolni Bogát, Fajsz, Koppány helyneve közelében akkor újra felkerestem Magyar Kálmán bűi ásatásának környékét Bűn.
Feltárásai közvetlen közelében találtam rá két vaskohászati telepre.
Ugyanez megtörtént Segesden is, a Rinya mellett. Ha a régész szisztematikus vizsgálatokat végzett itt, akkor miért nem találat rá ő a telepek bizonyítékaira?
A bejegyzés trackback címe:
https://oskohaszat.blog.hu/api/trackback/id/tr951802495
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek